Mindannyian alkalmi gyilkosok vagyunk;
a reményt megöljük, míg alszunk; hazudjuk:
hogy nem lesz már, ki szeretni fog.
Kérdem: hogy lehetne engem szeretni?
Tagadom, de tudom, hogy meg kell menteni
engem is, mielőtt egyedül maradok.
Végleg egyedül. Megszeppent magány.
Aki szerelmet sem akart már,
s nem hitte, hogy még így szeretni fog.
2009. április
2 megjegyzés:
béna
tudom
Dehogy béna. Gyönyörű! :))
Megjegyzés küldése